Aztán tapasztaltam eleget ahhoz, hogy ma már tudjam: megbízhatok a testemben. Érdemes figyelnem és követnem a jelzéseit. Hiszen mindig ott történtek a fontos dolgok. Ott talált rám gyönyör és fájdalom, hiány és eksztázis, befogadás és elengedés. Elég idő eltelt, hogy tudjam: a szépség a tudásomban és az önbizalmamban rejlik. Hogy minden heg, ránc, forma és változás csak az enyém; az én történetem. A testem őrzi ezt a tudást. Elég idő eltelt, hogy újra hinni kezdjek saját érzéki tapasztalatomnak: hogy erotikus vágyaim furcsán, rendezetlenül, de szétszálazhatatlanul együtt rezdülnek más vágyaimmal. Hogy erotikus vágyaimra felkészülhetek azzal, ha a testem, az érzékeim gyermeki módon ébren tartom; nyitottan, kíváncsian a világra. A testem én…